Elflesselgetek itt magamban, miközben körülöttem folyik az élet, és én meg úgy csinálok, mintha egész jól lennék. Tegnap megnéztem a hütőgyártó cég oldalát, mert ugye kiszakadt a hütőajtó (nincs hosszú ü, bocsi). Aztán a sarkában ott láttam a cég logoját, ahol évekig dolgozott akkoriban.

Aztán meg ma a koncert előtti helyszíni főpróbán beugrott, hogy mikor nemtomhány éve itt koncerteztünk, akkor ott ültek hátul a haverjával. Szinte láttam. Akkor még nem volt köztünk semmi, emlékszem, hogy utána el is rohant.

Szóval ilyesmi dolgok kavarognak a fejemben, miközben mindenki éli a jó vagy rossz kis életét, és önhibámból, vagy önhibámon kívül elég egyedül érzem magam, és egyre inkább. De talán nem is számít, hogy miért, inkább csak az, hogy így van, és nem nagyon segít senki, hogy ne így legyen.