erplén

Alapvetően nem rossz dolog ez a repülés, csak az az egy bajom van vele, hogy 11 ezer méteren történik.
Az odaút után még nem tudtam eldönteni, hogy szeretek-e repülni, de visszafelé, egy hasonlóan teljesen sima út után már biztosan tudom, hogy nem. Egyszerűen nem, és kész. Már a gondolattóé is beparáztam, hogy mindjárt jön a turbulencia.
Na meg az is elgondolkodtatott hogy az "önök biztonsága a legfontosabb nekünk" ezerszer elmondott szlogen után a biztonsági ismertetőben egy mentőmellényt mutogatott a stewrdess.

Na most ezt nem értettem teljesen. Szóval. Végig szárazföld felett repülünk. Ha bármi van, akkor a felfújható mentőmellény nem segít. Egy sárga lufiban ugorjak ki a németalföld felett? Mert ejtőernyőről nem szólt a fáma. De azt hiszem, ha ugrani kéne, ernyővel, vészhelyzetben, és egyértelmű lenne, hogy mikor mit kell megrántani, akkor nekem nem nagyon kéne könyörögni hogy ugorjak.
Úgy fognám fel, hogy ezt is ki kell próbálni egyszer.

Csináltam pár videót, a visszafel útról már meg is vannak, íme, felszállás Einhovenről:
(érdemes megnézni, hogy 3 perc alatt hogy megváltozik a környzet...)



Tettünk két kört monor felé (vagy mittoménhova, ha valaki felismeri a településeket, akkor szóljon).



Aztán a landolás- sosem örültem még így annak, hogy a föld nevű bolygó és én köztem szilárd összeköttetés van.



Mostantól megnézek minden repülős katasztrófa filmet, és örülök, hogy nem velem történt.


Egyébként nem tudom, hogy igénylitek-e a nagy beszámolót, de hát akkor csak röviden:
Odafele 04:45-re kellett menni a reptérre. 7:10-kor szállt fel a gép, illetve húsz perccel később, mert pont előttem a chek-innél mindent leállítottak a biztonságiak, és tűzszerészt hívtak valaki miatt. Én meg ott álltam hajnali fél hétkor egyik kezemben a személyimmel, amásikban a nadrágszíjammal, a táskám meg már besettenkedett a röntgenbe, és így néztem, hogy mivan. Mindenkit kizavartak jó sokáig. Aztán visszahívtak.

Az első szállás egy tragikomédia volt, ahova hárman kerültünk, így onnan gyorsan el is kerültünk.- Lesz róla egy nagyon vicces videó, Laura tolmácsolásában, jómagam operatőrködésében.

Axiómák:

- A hollandok balfaszok. Képelenek életképesen megszervezni bármilyen közös programot.
- A hollandok igénytelenek a saját lakókörnyezetükre. Majdnem mindenhol iszonyat kosz van, és 16-18 fok a szobában.
- A hollandok jó fejek, mert toleránsak mindenkivek, és hát a magyarok eléggé próbára is tették őket.
- Az amszterdami biciklis csenget, akárhol kerülsz az útjába. Viszont nem fékez.
- A hollandok távolságtartóak, de lazák.
- Amszterdamban a keleti negyed (OOST) a harlem. Ott laktunk három órán át huszonhetedikén.
- Ne egyél füves/hasisos sütit, mert kontrollálhatatlan a hatása. Nálunk mindenki rosszul lett tőle, többen tartósan is. Ha mindenképpen bódulni akarsz, akkor próbáld meg cigiből szívni, mert úgy tudod kontrollálni.
- A vöröslámpásnegyed olyan, mintha minden kirakatban ugyanaz a nő állna, csak néha kicsit kövérebb.
- Az amszterdami villamosvezetőket a vezetési stílusuk miatt már rég széttépték volna itt budapesten.
- Hollandia lakosságának 50%-a bevándorló.
- Amszterdam főtere nem DÁM, nem DÓM, hanem így, kimondva DAM tér.
- A holland fiúk helyesek (ezt már korábban fejtegettem), mások az arcformák, a lányok szerintem kevésbé szépek, mint itthon .
- Az eső néha olyan mintha permeteznének, keresztbe.

Így röviden ennyi, aztán majd még ami eszembe jut.