Aztán: tegnap Bernben voltunk kirándulni. Ez mondjuk kicsit túlzás, de az mindenképp igaz, hogy reggel (én! reggel!) felkerekedtünk vonatoztunk másfél órát. Számomra most derült ki, hogy a főváros egyáltalán nem Zürich, hanem Bern. Viszont utólag megállapítottam, hogy Zürich sokkal inkább fővárosi, mint Bern, és kész. Egyébként kevesebb a csöves, és valahogy kultúráltabb a hangulat.
Érdekes, hogy huszonvalahány év kelet európa fővárosi gyakorlata után egy hét sem kell ahhoz egy sokkal kultúráltabb helyen, hogy elszokjak a nagyvárosok ezen hátrányaitól. Tegnap a részeg csövesek látványa sokkal jobban ütött, mint bármikor előtte.
Meggyőződtem arról, hogy hiába voltam egész életemben megalopolisz polgár, fővárosi egytüdejű metrópatkány, én valahol mélyen, látensen nagyon is vidéki, kisvárosi ember vagyok.
Na jó, tudom, hogy marketing szempontjából nem előnyös a blogon való rizsázás (= hamar meguntok), úgyhogy jöjjön a képes beszámoló.

Hát szóval megérkeztünk fél délben és rögtön nekiálltunk zabálni . Ez az én előételem. Nagyon fincs volt.

Ez meg valami hal, krumplival meg spenóttal ... Isteni volt!

Bálint kóbásza. Hehe.

Kapuccsínózás Keanu Reeves-szel. Gondolom megismeritek a sötét pulcsijáról és a kecses kéztartásáról. :)

Portré az ötvenes évek amerikai plakátjának színvilága szerint. :)


Kilátás Bern tetjéről.



Szerzemény: teafű.

Szerzemény: friss pisztácia.

2008as kicsi határidőnapló:)






2 comments:
jujj, Brian élete, jujj!
a portré inkább negyvenes évek német plakát színvilága a vörös frojlájnnal, alatta mondjuk olyan szöveg lenne, hogy "egyél sok hurkát-kolbászt" :D
de én inkább megyek aludni
Post a Comment