De, paradox módon mégis egy komment következik, kicsit szakmai, kicsit politikai, de leginkább nyelvtani a problémám.
Olvasom a friss ÉS-ben Szerbhorváth György cikkét, íme:
"De az egymástól tanulás megy, ahogy a negatív sztereotípiák kapcsán az egyik kutató, Papp Z. Attila megállapítja: 'A kissebbségi magyarok saját többségüket is {elromásítják}, azaz olyan jegyekkel ruházzák fel őket, mint a magyarországi magyarok a saját kissebbségüket. A kissebbségi magyarok - ebben a vonatkozásban - magyarországi többségként viszonyulnak saját többségükkel szemben is' ... "
Szóval ülök a metrón, és idáig jutok, az egyébként egész érdekes cikkben.
Átfutom. Nem értem. Elolvasom még egyszer, aztán újra, de most lassabban, és próbálom értelmezni és hangsúlyozni a mondatjelek szerint magamban ezt a szöveget.
Még mindig nem értem hogy minek a micsodája mit csinál a saját akármijével és hogyan.
Felnézek, és zavartan fixírozom a hármas metró különböző társadalmi rétegeiből származó, eléggé diverzív utasait. Vajon ezt rajtam kívül más érti?
Most, hogy leírtam (bár azt se volt könnyű), már kezdem kapisgálni, hogy a szerző mi a frászt akar mondani, de könyörgöm, gyerekek, azért ennyire hangsúlyozni hogy valaki tudós, kutató, és már csak azért is kibaszott bonyolultan fogalmaz, hogy lehetőleg senki más ne értse mit akar, sznobság és ostobaság, mert pénzzel, hatalommal, és tudással kérkedni szánalmas dolog.
Friday, February 22, 2008
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
5 comments:
Nem úgy tűnik számomra, hogy itt kérkedésről lenne szó. Én elsőre értettem, és szerintem inkább nehézkes és szerencsétlen megfogalmazású ez a szöveg, mint felvágósan bonyolult. Ha netán mégis felvágni akart az írója, akkor nem sikerült neki. Ráadásul az, hogy "viszonyulni valakivel szemben", az én fülemnek igencsak magyartalanul hangzik.
B.
az elméleti tudós-kutató típusú emberek jellegzetes hibája, hogy úgy tudnak csak megfogalmazni valamit, hogy aki nincs benne a szakmában, az egy kukkot sem ért belőle. túl tudományosan, túl sok idegen szóval, ha erre nincs lehetőség, akkor nyelvtanilag bonyolultan.
nyilván nem mindenkinél kérkedés, de az is előferdül, hogy így kívánják magukat elkülöníteni műveltség, tanultság demonstrálása alapján más társadalmi rétegektől.
Én csak azt mondom, hogy jelen esetben nem látok kérkedésre utaló jelet, és minden további nélkül el tudom képzelni, hogy valakinek ez a stílus természetesen jön, anélkül, hogy külön erőfeszítést tenne érte, vagy akár csak feltűnne neki.
Amúgy értem, amit mondasz, és aláírom, hogy gyakori jelenség.
Én nem vagyok egy értelmiségi típus, de a kisebbségi az biztos annyi s? Számomra legalábbis kétes (<-szóvicc!).
egy s...
Post a Comment