Kis apró dolgokkal foglalkozom, sokat beszélek róluk napközben- ebből persze úgy tűnik, mintha fontosak lennének, és talán van is köztük olyan, ami az, vagy az lehetne.
De azt hiszem ezzel pusztán elterelem a gondolataimat, olyasmiről, amiről egy rohadt szót sem akarok beszélni, mégis időnként mintha a hátam mögött tornyosulva minden fölé kerekedve nézne rám pofátlanul. Lehet hogy úgy tűnik, hogy engem jelengleg az foglalkoztat a legjobban,amiről rizsázom egész nap, amibe beleélem magam, satöbbi- azonban tudnom kell, hogy van ennél egy sokkal nagyobb kérdés is. Egy sokkal fontosabb, meghatározóbb.
Bár ne ez lenne a legnagyobb probléma. Nem lenne semmi bajom... minden mást túl lehet élni.