Sunday, June 29, 2008

kultúrális antropológia rovat

Tavaly a kedvenc tantárgyam volt a kultúrális antropológia. Imádtam nézni- hallgatni a természeti népekről készült filmeket, hanganyagokat. Egyszerűn odavoltam érte. A legérdekesebb dolgok egyike volt, ami a főiskolán velem történt.
így elhatároztam, hogy én is művelni fogom. Sok lehetőségem nincs rá, de szerencsés helyzetben vagyok. Nem kell a bermudákig utaznom, hogy megfigyeljek benszülötteket a természetes környezetükben. Ugyanis a nyolcadik kerület szívében lakom immár jó ideje.

Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy milyen módszerrel közelítsek a megfigyelt népcsoport felé.
Két lehetőségem volt. Az egyik a távolról, beleavatkozás nélküli megfigyelés. Ez pusztán annyit jelent, hogy a megfigyeltek viselt dolgait minél inkább semleges távolságból igyekszem regisztrálni. Ahogy az életket élnek, ahogy vokalizálnak utódjaikkal - például. A másik lehetőség az pedig az, hogy a környezetbe olvadva, mintegy asszimilálódva, testközelből figyelem meg őket. Ezt elég nehéz olyankor, ha az antropológus külsőleg, és ruházkodásban eltér a megfigyeltektől. Esetemben pedig ez a helyzet állt fent.
Ugyanis a testem pigmentációja lényegesen különbözik az övéiktől. Ez evolúciós szempontból egyébként elég nagy hátrány. Másrészt a testemet fedő textil általában sokkal nagyobb arányban fed le engem, mint az náluk megfigyelhető.
Nőnemű egyedeknél ugyanis sokszor a hasi részt nem fedi semmi. Ezt valószínűleg a termékenységre utaló jelek miatt hagyják így. Bizonyos egyedeknél a has komolyan kitüremkedik, náluk értelemszerűen a test arányaiban is nagyobb százalék számít fedetlenek.

Szó, ami szó, nem tehettem mást, mint hogy a környezetbe olvadva megpróbálom kutatni azt, ahogy élnek. Mivel szeretnek a szabadban lenni, így az utcán elég gyakran meg lehet figyelni néhány példányt. Nyáron az esti órákban kicsit többen vannak szabad területen,mert ilyenkor megfelelőbb a hőmérséklet. A hímek, köztük a fiatalok is, általában fedetlen felsőtesttel jelennek meg. Valószínűleg ezzel hívják fel a nőstények figyelmét erős izomzatukra, bár köztük is előfordul olyan amelynek inkább a hasi részén, félgömbszerű kitüremkedés jelenik meg, egyes kutatók szerint ez valószínűleg a táplálkozással függ össze.

Késő este, és éjszaka a nőstények kissebb csoportjait figyelhetjük megy, többnyre egy kereszteződés különböző sarkain szétszóródva. Érdekes formáció ez, hiszen annak ellenére, hogy mindannyian egyedül helyezkednek el az utca egy-egy sarkán, mégis csoportot alkotnak, amire élénk vokalizálásukból következtethetünk.

Többnyire népies témájú beszélgetések zajlanak le. Különböző hiedelem-rendszerre utaló jeleket is észrevettem. Egy ilyen csoport ugyanis a tegnapi ékszaka folyatmán az 'éjjel nappai közért' területe előtt arról vitázott egymás közt, hogy mit jelent bizonyos dolgokkal álmodni. Az egyikük valamiféle sámán-nő lehetett, mert ő pontosan tudni vélte, és biztosította róla a többieket, hogy ez mindig azt jelenti.

Időnként egy új nőstény betévedése a területükre elég élénk reakciót vált ki belőlük. Többnyire ütlegelni kezdik a ridikül nevű hordozásra alkalmas vászondarabkájukkal, vagy élénk kommunikáció használata mellett agreszív non verbális viselkedést mutatnak.

A hímek viselkedésének a megfigyelése több okból is korlátotozott. Ők ugyanis csak egy járművel hajlandóak a csoport-viselkedésben részt venni. Ez a jármű általában sötét színű, és bentről különböző népzene szűrődik ki. A nőstényeknek való udvarlásban több mint valószínű, hogy ez a jármű nagy szerepet kap.

Az év külön történése az, amikor a megunt, elkopott, elromlott nagyobb berendezési tárgyaikat az utcára teszik egyéb csoportok emberei. Ilyenkor az általunk megfigyelt csoport több napos, vagy több hetes vándorútra kel, és ezekből a halmokból kiválogatja a számára megfelelőt.

Ennek is meghatározott rítusa van. Általában kijelölnek egy idősebb őrt minden halomhoz, hogy más törzsek tagjait ne engedje azok közelébe. Ha mégis valaki megtenné, akkor ez az őr hangos verbalizálásba kezd, ezzel többnyire hatékonyan elijesztve a betoldakodót.

Az utódokkal való bánásmódban is figyelemre méltóak. Az anya mellett gyakran látjuk a nagy számú utódlást. Ezen csoport tagjai nagyon tisztelik a természetességet, így ritkán érintkeznek olyan dolgokkal, amelyek eltávolíthatják róluk a földről érkezett port, mint például víz.
Ez csoporton belül nem okoz gondot, de más csoportok tagjainak szokatlan, és gyakran taszító. A kicsinyek pedig sokkal hamarabb porolódnak be, mint a szülők, és valószínűleg még annál is ritkábban éri őket víz.

Ugyanis a kicsinyek többnyire az anyára maradnak, aki rendszeresen jelzi a nevelő apa felé elégedetlenségét, a rá háruló feladatok miatt. A hímek ugyanis a sötét járművön kívül egy bizonyos közösségi teremben találhatóak meg, amely jellemzően elég füstös, ami, mint tudjuk, sok kultúrában a tisztaságot, és ezáltal a szentséget jelenti. Ezen a helyen többnyire alkoholt fogyasztanak, és társasági életet élnek, viccelődnek, időnként énekelnek, és mesélnek egymásnak. Nagyritkán előfordul agresszió is, de ez más csoportokban is előfordul.


Folytatása következik!

No comments: