Tök furcsa álmom volt. Eléggé kaszabolós és véres, mégsem nevezném rémálomnak. Otthon, a házunk előtt voltunk ismerősökkel. Talán indultunk valahova. A társaság egy része egy autóban ült, és néhány más emberrel álldogáltam az utcán. Egyszer csak egy számomra idegen törpe méretű srác kigúnyolt egy arra járó csövest, vagy talán guberáló volt. Ebben a guberálóban felismertem egy általános iskolai osztálytársamat. Ez elég furcsa,mert rá régóta nem gondoltam. A nevére sem emlékszem.(ebben a pillanatban ugrott be...)
Odamentem a törpéhez, felemeltem, és megkérdeztem tőle,hány éves. Azt mondta, tizennégy. Na, mondom, akkor biztos megérted már, hogy miért nem szabad másokat csúfolni.
Aztán észrevettem valamit. Nem tudom, konkrétem hogy kezdődött, de odahívtam az utcán álló többieket, letettem a törpét, és azt mondtam neki, hogy most olyan gyorsan rohanjon fel a harmadikra a mi lakásunkba, ahogy csak tud.
A többiekre is ráordítottam, hogy futás.
Ugyanis a csávó valami bányászcsákányt szerzett valahonnan, és egyenesen felénk rohant vele. Aztán felértünk a harmadikra, ő is majdnem, de pont becsuktuk az ajtót. Viszont páran nem értek fel. Pl. a törpe sem. Fentről néztem, ahogy az utcán vérző holttestek vannak. Aztán már láttam a rendőröket géppuskával járkálni, és lőni. Le akartam menni, mert elmúlt a veszély, de nem találtam egy pár cipőt se. Aztán valahogy mégis lementem, egy süket ember gratulált nekem, hogy megmentettem az emberek életét. Ott volt Teo, meg D. meg a tesóm is, emlékszem. Mikor még fent voltam a lakásban, Teo felhívott, hogy melyik tévének nyilatkozzon, meg hogy szabad-e. Mondtam, hogy annak nyilatkozik akinek akar, de egyiknek se muszáj.

Egyébként mikor kb két hete ideköltöztem, egy pillanatig dezsavüm volt, mikor a teherautóról pakoltunk le. Hihetném erre azt, hogy jófele tartok.