Mostanában egyre inkább elgondolkodtat az a mód, ahogy néhány ismerősöm és barátom él. Látom, hogy beletorzulnak, beletőrődnek olyan életformákba, amelyek hát... nem igazán érdemesek még arra se, hogy leírjam őket.
Kicsinyesek, nem látják az életüket, mert túl közelről nézik. Azt hiszik, nekik jó minden úgy, ahogy van, de valójában csak azért élnek így, mert nincs másra lehetőségük.
Illetve mert nem teremtik meg maguknak azt a fajta életet.
Így persze jobb is talán, hogy nem világosodik meg előttük a saját kis nyamvadt életük. Én már egészen biztos vagyok abban, hogy másként akarok élni, hogy nagyot akarok dobni.
Talán lassan az is körvonalazódik bennem, hogy milyen életet akarok élni. És nem csak az, hogy milyet nem.