Minden bajom van, de egy vicces történetet azért megosztok veletek. Tegnap beszorultam a fürdőszobába. Előtte kiengedtem a fiúkat (a három patkány) szaladgálni az előtérbe. Magamra zártam a fürdőszoba ajtót, mert oda nem jöhetnek be. Mikor kimentem volna, akkor vettem észe, hogy nem nyílik az ajtó. Lenyomtam a kilincset, semmit. Kicsavaroztam - egy hajcsattal - a kilincs felém eső részét, és akkor láttam, hogy a zár közepét képző négyet keresztmetszetű fém bot kicsúszott a zárból.
Már az első pillanatban tudtam, hogy én innen kijutok valahogy. Egyedül. Szerencsére volt nálam telefon, de ha nincs, és nem tudom kinyitni, akkor mi történt volna?
Kb. negyven perc szarakodás után meguntam hogy a legkülönbözőbb tárgyakat próbálom bedugni a zárba, hogy elforgassam. Egy ilyen zárat ugyanis nem lehet csak úgy elforgatni.

Meguntam azt is, hogy kulturált homo sapiensként mindenképpen valami konstruktív megoldást keresek. Ja, már el kellett volna indulnom a TV felvételre, mert az volt akkor délután. Tehát a helyzet szorongató volt.
Hogy hogyan oldottam meg? Lásd a képen.