kori

Ma meglepő módon hiperkorán keltem: fél 11kor. Kora déluán úgy döntöttem, hogy muszáj kitennem a lábam, mert tegnap sem voltam sehol, és ha ez így folytatódik, akkor visszafordíthatatlanul befordulok.

Mivel éppen senki sem ért rám, illetve volt jobb dolga is, bevágtam a korit a hátizsákba, aztán meg sem álltam a hősök teréig. A műjég előtt felcsatoltam a lábamra, gondoltam, mostmár tényleg idege kipróbálni. És nem, nem a hősök terén csúszkáltam, hanem.
Gondoltam bemegyek az állatkertbe.
Na, az elefántházig el is jutottam. Maximum 300 méter a műjégtől.

Ott úgy döntöttem, hogy nem kockáztatom tovább az életemet és a méltóságomat, mert az egy dolog, hogy az állatkert bejáratáig kábé ötször estem majdnem hanyatt, hátamban érezve a turistoid létformák szúrós tekintetét, de beérve a ZOO-ba, már attól féltem, hogy egy rosszul (illetve nem) sikerült fékezésnek köszönheten átfordulok az orrszarvú palánkján, aztán jim carreyt is megszégyenítő módon próbálok menekülni a kifutóban a megvadult állat elől, mert ugye pont most van a kisorrszarvú is frissen.

Hát szóval ez a kori kicsit nehezebb mint amire számítottak, piszkálta is a büszkeségemet, mert én alapvetően vágom az ilyen sportokat, csak ja igen, vagy 10 éve nem volt a lábamon ilyen inline cucc.
na mindegy, azért egy pár könyökvédő nagyon sürgősen be kell szereznem.