100

Századik post az új blogon.
Éjszaka jó hosszút és részleteset álmodtam vele. Vegyes érzések; szánalmas, mert most egész nap nyoma lesz a hangulatomon; szánalmas mert amit igyekszem kizárni az ajtón időtlen idők óta, az fogja magát, és bemászik az ablakon; és végül a legszánalmasabb (de őszinte blog van), örülök neki, hogy legalább álmomban beszélhetek vele.

Volt az a film, már azt sem tudom ki játszott benne, amikor meg lehetett rendelni ilyen agymosást, hogy az ember agyából kiírtották egy másik ember emlékeit, hogy ne szenvedjen miatta. Na erre biztos befizetnék.

update: nem is századik post. a blogger.com béna, és egy csomó dupla post meg elmentett piszkozat is benne maradt, amiket most törölgettem.