swiss

Nos megint itt vagyok, Tell Vilmos- aki egyébként sosem létezett- földjén. Lassan mintha már hazajönnék, van benne valamifurcsa időtlenség. Ugyanaz a szoba vár, mintha csak most lett volna, hogy két hónapja kiléptem innen.
B. hozott nekem Új Zélandról egy zöld Jade (vagy olyasmi) kőből készült csavart mintás, faragott és csiszolt medált. Nagyon szép, csak rettegni fogok, hogy eltörik rajtam. :) Egyébként erre nem is számítottam, és B.-t ismerve ez tőle egy nagyon szép gesztus. Minthogy egyiknünk se működik igazán sablonosan, így tudom, hogy nála nem alap hogy csak úgy hoz valami helyi jellegzetességet.

Gondolkodom egyébként nagyon, hogy most, hogy megehetnék egy vödör pattogatott kukoricát, legalábbis komoly esélyem van rá, egyáltalán kívánom-e a pattogatott kukoricát. Olyan jól néz ki, és jópofa, és amíg másnál van addig nagyon eteti (-né) magát. De ha a kezembe adják, nem fogok rájönni, hogy igazából nincs is étvágyam?