Kifordult a helyéből a világ, ó kárhozat...

... és remélem így is marad. Nem ez az eredeti vége, de legalább rímel. Mindenféle komolyan, vagy komolytalanabb politológiai ismeret nélkül néhány gondolat az amerikai elnökválasztásról. Inkább csak olyan laza, társadalmi szempontból.

A fekete rassz történelme egyenlő a tragédiával. Bár valószínűleg az ember először afrikában jelent meg, és fekete volt, a középkor óta mégis folyamatosan megaláztatásoknak és gyalázásnak vannak kitéve. Először ugyebár a rabszolgakereskedés, aztán az AIDS, az afrikai kontinens szörnyű helyzete. Szegénység, betegség, nyomor. Ez jutott nagyjából osztályrészül a homos sapiens sapiens fekete rasszának. De ugye statisztikailag tudjuk, hogy az általában vett rossz eredmény nem jelenti azt, hogy ne lehetne, vagy ne lenne egy-egy kiugró érték. Hát Obama egy kiugró érték.
Hihetetlen dolog, hogy honnan jött- milyen múltból. Mostanra a világ elvileg vezető hatalmának az első embere. A világ első embere egy fekete lett.
Abban az országban, ami kihasználta, meggyötörte a feketéket, ahol ellopták tőlük mindazt, amiben jók, most egy fekete ember az elnök.
Vajon mi fog változni amerikában? És a világban? Afrikában? Talán afrika feltámad? Talán nagyhatalommá válik a következő évtizedekben, illetve inkább évszázadokban?
Mi lesz a fekete emberekkel? Hogyan fog változni a föld társadalma?

És kis félelmet is érzek. Obama vajon tényleg beváltja a hozzá fűzött reményeket...? Tényleg jó irányba megyünk?
Hazafelé találkoztam két amerikaival a földalattin. Ők nagyon örültek az eredménynek. Azt mondják, a mostani helyzetnél csak JOBB lehet a jövő. Mondtam nekik, hogy hát még ha azt tudnák, hogy magyarországon milyen helyzet van...
Obama különlegesnek tűnik. Kivételesen szimpatikus politikus. A kérdés, hogy ez mennyire marketing, és mennyire építenek valós alapokra. Persze azok nélkül elég nehéz lenne.
De vajon hogy fog lavírozni a politikai-gazdasági érdekek, és a nagytőke tengerén? Meg tudja majd csinálni, hogy mindenkinek jó legyen? Elég erős lesz?

Az biztos, hogy én ki nem engedném a fehér házból februárig. Nehogy lelőjék. A világ fellélegzett, hogy ő nyert... őt pedig most kezdi majd nyomasztani a fellősség, és a sok munka. Meg az, hogy ne lőjék le.